| ... hatalmasat... repülök, szállok és nem akarok földre érni... Az csoda! Én soha nem irigyeltem senkit: szerepért, pénzért, házért, autóért, sikerért, nőért - nem! Egyes-egyedül Beamont, azért a nyolc méter kilencvenes ugrásért! Az igen! Nem a bajnokságért, nem az ünneplésért, nem amit kapott érte, kizárólag azért az érzésért, ami az övé lehetett akkor, ott a levegőbe... |
